Most láttam egy kanadai filmet, amely egy egyéjszakás kalandot mesél el. A szexjelenettel indul a film - amit a rendező egészen nyíltan mutat meg -, de az igazi történet eztán kezdődik: az alkalmi partnerek beszélgetni kezdenek és a film 90%-a gyakorlatilag monológok sora, melyekben magukról mesél a két szereplő.
A film végcímzenéje az alábbi dal, amit sok francia énekes(nő) elénekelt már, a film végén Martha Wainwright kanadai-amerikai folk-rock énekesnő előadásában halljuk. A dal szépen összefoglalja a film hangulatát.
