Lassan több hónapja nem jelentkező rovatunkban picit törlesztünk a női előadók felé, mert így visszatekintve az eddigi bejegyzéseink többsége férfi előadókat mutatott be. Persze a lista nem lesz teljes, meg még kell hagyni a későbbiekre is, de íme néhány előadó, album az elmúlt évekből, amiket érdemes meghallgatni. Azt nem állítanám, hogy mindenkori kedvencek, - meg azért többségük még csak egy albummal rendelkezik, úgyhogy még bizonyítaniuk kell :) - de azért legalább egy értékelhető munkájuk van és már az se semmi szerintem.
Lykke Li
Északi lányka (hogyan tudnak onnan mindig kitermelni vállalható produkciókat, nem is értem), akit azért rendesen meglegyintett a 80-as évek stílusa, de (kapaszkodjatok meg) mégis egész jó zenével rukkolt elő. Ő már két albumon túl van, mindkettő teljesen rendben van, kedvesebbnél, kedvesebb zenékkel egy kis északi ridegséggel fűszerezve. Az I Follow river-t szerintem mindenki hallotta már, úgyhogy jöjjön tőle más.
Lianne Le Havas - Is Your Love Big Enough?
Egy fiatal, mindössze 24 éves angol lány, akinek eddig csak ez az egy albuma van. Nem mondom, hogy csak ennyit érdemes tudni róla, de én speciel nem tudok többet. Az albumot viszont érdemes meghallgatni, kicsit soulos, poppos, néhol bluesos zene, ahol egyértelműen a címadó dal a legjobb, de összességében nagyon rendben van a lemez. Kíváncsian várom lesz-e folytatás.
Manoya – Hundred Arms
Hogy legyen egy magyar is a listán, Hódosi Enikő, alias Manoya, akit a Neo-ból már ismerhetünk. Most viszont összeállt dj Occammal (Lázár Tibor, aki meg Zagarnál zenél, neki is van egy egész jó szóló albuma), és összehoztak egy nagyon kellemes, elektronikus alapokon nyugvó albumot. Nem fogják nagyon felbolygatni a zenei piacot, de a 2012-es hazai mezőnyben bőven az élvonalat képviselte.
Lanu: Her 12 faces
Na, ez itt így ilyen formán egy óriási kakukktojás, ugyanis nem egy nőről van szó. Sőt még csak nem is egy férfiról, aki esetleg nőnek akarna látszani. Hanem egy új-zélandi producer, DJ, gitáros srácról (Lance Fergusson), akinek viszont az albumát egyértelműen meghatározza a női ének. Mondom mindezt annak ellenére, hogy csak 5 számban játszik jelentős szerepet, mégis Megan Washington hangja valahogy egyértelműen megalpozza a lemez hangulatát. Lehet utána kellene nézni az ő albumainak is. Nagyon jó, változatos, gitáros, néhol elektronikus pop zene.